• termékek
• kapcsolat
• magunkról
• partnereink

Hírek

Ökoilleték a nejlonszatyrokra Romániában
MTI, 2009-01-05 11:42

Vége az ingyenes nejlonszatyrok osztogatásának a romániai üzletekben: a nem környezetbarát tasakokra darabonként 20 bani (14 forint) ökoilletéket kell fizetniük a vásárlóknak. Az új illeték bevezetésének célja, hogy kevesebb műanyag zacskót használjon a lakosság. A 2008/25-ös kormányrendeletet nem mindegyik bolt alkalmazta eddig - írja a bukaresti Új Magyar Szó napilap internetes kiadásában -, annak ellenére, hogy január 1-jétől minden darab, nem környezetbarát műanyag tasak után meg kell fizetni a környezetvédelmi illetéket. Azok a zacskók, amelyeket 2009-ig a pénztáraknál ingyen adtak a megvásárolt termékekhez, most legalább 20 baniba kerülnek, és a többi reklámszatyor ára is emelkedik a kormányrendelet értelmében.

A tasakok árát jól látható helyen kell feltüntetniük a kereskedőknek, hogy a fogyasztók is értesüljenek róla, és az illetékből befolyt összegről havonta kell jelentést tenniük. Az új adónemből befolyó pénzösszeg a környezetvédelmi alapba kerül, és azt a tervek szerint a nem környezetbarát műanyag zacskók kiszorítására fordítják. Megjelent a környezetbarát zacskó is, 15 baniért (10 forint). A vásárlók panasza szerint ezeknek az a hátránya, hogy már az üzlet kijárata előtt elszakadnak.

Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, a határozat kezdeményezője az Új Magyar Szónak elmondta: az állam nem kötelezheti a kereskedőket, hogy pénzért adják a vásárlóknak az üzletekben a műanyag bevásárlószatyrokat. Mint mondta: a darabonként 20 bani terhet a környezetvédelmi alapba az importőröknek, illetve gyártóknak kell befizetniük - azoknak, akik a nem környezetbarát szatyrokat forgalmazzák és állítják elő. A normális az lenne, ha ezeket a szatyrokat, amelyek a kereskedőkhöz kerülnek, a vásárlóval fizettetnék meg, mert a cél az, hogy egyre kevesebb műanyag zacskót vásároljanak - mondta Korodi.

Egy román állampolgár évente átlagosan 250, nem környezetbarát anyagból készült zacskót használ, többnyire csak 20 percig. Két éve 1,3 millió tonna ilyen csomagolóanyagot forgalmaztak, mára ez a mennyiség 30 százalékkal nőtt, azaz ötmilliárd, nem újrahasznosítható zacskó kerül a szeméttárolókba, vagy landol utcákon, kanálisokban, zöld területeken.

Védjük környezetünket: www.vaszontaska.com

Nejlonszatyor-tilalom Kínában is
MTI, 2008-05-30 14:49

Kínában vasárnap lép életbe az a rendelkezés, amelynek értelmében vagy egyáltalán nem, vagy csak fizetség ellenében adhatnak nejlonszatyrot a vásárlóknak a boltok Kínában. A zöld olimpiát ígérő kínai kormánynak ez a rendelkezése is a környezet, valamint a takarékosság jegyében fogant. A kabinet azzal indokolta a szigorú rendelkezést, hogy az ország hatalmas mennyiségű műanyag szatyrot használ évente, s ez megkönnyíti ugyan a vásárlók dolgát, ám a vékony zacskók súlyosan környezetszennyezőek és fölöslegesen sok energiát, valamint nyersanyagot pazarolnak el gyártásukhoz.

A környezetet legjobban szennyező, a városokat, a tájat leginkább elcsúfító könnyű, 0,025 milliméter, vagy ennél vékonyabb műanyagból készült tasakok gyártása, forgalmazása, illetve használata esik tilalom alá. A többi műanyagtáskáért pénzt kell kérniük a kerekedőknek, ezen felül forgalmukat komoly adóterhekkel kívánják visszaszorítani, ugyanakkor az újrafelhasználható termékek támogatásával ösztönzik a környezettudatos termelést.

A kínaiak naponta 3 milliárd darab, gyakorlatilag elpusztíthatatlan nejlonszatyrot vesznek igénybe, de szakértők becslése szerint a műanyag zacskók forgalma 30 százalékkal csökkenhet az intézkedés hatására a jelenlegi évi 1,6 millió tonnáról. Kínában évente mintegy 37 millió hordó nyersolajat használnak fel az 1,3 milliárd ember napi 3 milliárd darabos szatyorigényének kielégítéséhez. Szakemberek szerint a korlátozás után a háztartási célokra használt szatyrok mennyisége az évi 1,6 millió tonnáról 1,1 millió tonnára csökken.

Jóllehet a korlátozás csak június elsejétől lép életbe, a kisebb pekingi boltokban már hetekkel ezelőtt kirakták az ismertetőket. A pénztárosok pedig, mielőtt automatikusan szatyorért nyúlnának, megkérdezik, hogy a vevő esetleg hozott-e szatyrot magával. A hipermarketekben azonban a változásnak nem sok jelét látni, még a fogantyúval ellátott vizeskannákat is kérdezés nélkül szatyorba teszik.

Írországban - ahol az elsők között vezettek be hasonló tilalmat - 90 százalékkal esett vissza a nejlonszatyrok használata a Waste Watch környezetvédelmi nonprofit-szervezet szerint. Több afrikai országban is tiltják az ultravékony műanyagból készült műanyag zacskók használatát.

Védjük környezetünket: www.vaszontaska.com

A lebomló nejlonzacskó sem környezetbarát
MTI, 2008-04-26 18:27

A lebomló nejlonszatyrok elterjesztését célzó elképzeléseket elhibázottnak tartja a csomagolóipar arra hivatkozva, hogy ezek a termékek éppenhogy több terhet rónak a környezetre a hagyományos zacskókhoz képest, ráadásul többletfeladatot jelentenek a hulladékgazdálkodásban.

Erről a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség (CSAOSZ) szombaton tájékoztatta az MTI-t közleményben, amelyben ismerteti a szakma véleményét a parlament előtt lévő vonatkozó indítványról. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága által támogatott javaslat alapján az állam kitiltaná a kiskereskedelemből a nem lebomló anyagból készült táskákat és műanyag zacskókat.

Az érdekképviselet szerint hulladékégetőbe hasznosítva a lebomló és a nem lebomló műanyagok környezeti hatása semmiben nem tér el egymástól. Ugyanakkor klímavédelmi szempontból kedvezőtlenebb megítélés alá esnek a lebomló zacskók hulladéklerakóra kerülve, hiszen a természetes alapú anyagokból készülő zacskók gyors lebomlásuk során szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ezzel fokozva a globális felmelegedést.

A lebomló műanyagzacskó csak akkor előnyös, amikor az ilyen anyagú táskák, zacskók szétdobálva kerülnek a környezetbe, ahol néhány hónap alatt szétmállanak. Ez azonban nem lehet követendő magatartásminta és a környezeti állapot javítását szolgáló törvényjavaslat alapja - áll a közleményben.

A CSAOSZ szerint problémát vetnek fel a lebomló műanyagok a szelektív hulladékgyűjtés szervezésénél. A lebomló műanyagból készült bevásárló táskákra és zacskókra külön színes kukákat kellene telepíteni, és újrahasznosításukra megoldásokat kidolgozni. A szervezet úgy véli, hogy a törvényjavaslat mindezeken felül diszkriminatív helyzetet teremtene a piacon, hiszen amíg péksüteményeket, zöldség-gyümölcsféléket a gyártók műanyag zacskókba csomagolhatnának, addig a kiskereskedelemben ugyanezen termékek ugyanilyen fogyasztói csomagolása jelentős bírsággal járna.

Oláh Lajos, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szocialista tagja az MTI-nek korábban elmondta: nejlonszatyrokból naponta több mint egymillió darab kerül szemétdombra Magyarországon úgy, hogy a zacskókat átlagosan 20 percig használják, aztán pedig 400-500 évig tart a lebomlásuk.

Védjük környezetünket: www.vaszontaska.com

Műanyaggal van tele a tengeri állatok szervezete
2009. április 18., szombat 9:22 InfoRádió / LiveScience.com

A műanyag szatyrok jelentik az egyik legnagyobb problémát a tengeri élővilág számára. A bőrhátú teknősök több mint harmadának szervezetében van valamilyen műanyagszármazék. Megoldás lenne, ha csökkenne az egyszer használatos zacskók aránya a kereskedelemben.

Egy több mint 400 bőrhátú teknős tetemének vizsgálatából álló tanulmány szerint a tengeri élőlények több mint harmadának szervezetében van műanyag. A kutatók leggyakrabban nylon szatyrok maradványaira bukkantak a teknősök testében, de találtak gumilabda darabokat, horgász damilokat, és műanyag kanalak darabkáit is.

A bőrhátú teknőst a kihalás fenyegeti, mindössze 25 ezer szaporodásra képes nőstény maradt. Főleg medúzákkal táplálkoznak.

A szintetikus anyagok egyre nagyobb teret kapnak a tengerekbe került hulladékok között. A kutatásból kiderült, hogy az óceánokban lévő szemét 12 százalékát adják az egyszer használatos műanyagzacskók, és további 6-8 százalékot tesznek ki a pillepalackok, a műanyag kupakok.

Az egyik leghatásosabb megoldás a probléma kezelésére az lenne, ha csökkenne az egyszer használatos zacskók aránya. Például az Egyesült Államokban évente csaknem 90 milliárd darabot használnak el, még most is, pedig évről évre folyamatosan nő az újrahasznosított termékek aránya.

Érdemes lehet például termékdíjat kivetni ezekre a környezetszennyező csomagolóanyagokra. Ezt tették Írországban, ahol az intézkedés után jelentősen csökkent az egyszer használatos zacskók aránya a kereskedelemben.

Védjük környezetünket: www.vaszontaska.com

A nejlonzacskók hatása a fejlett társadalomra
April 22, 2009

Az elmúlt pár hétben már elkezdték pedzegetni a dolgot, hogy egyes nagy élelmiszerláncok pénzt fogank kérni a nejlonzacsikért, amibe a kasszásnéni pakolja a zsákmányt. Engem kissé meglepett, hogy ez a nem túl jelentősnek tűnő hír micsoda kavart okozott. A pokol elszabadult.

Új-Zélandon három nagy élelmiszerlánc van, a Foodstuffs NZ (New World, Four Square és Pak ’n’ Save boltok), a Progressive Enterprise (Foodtown, Countdown és Woolworths boltok) és a The Warehouse. Utóbbi kiszállt a kajabizniszből, de a boltjaiban szintén zacskózik, úgyhogy, bár a kajapiacról kivonult, a hetvenöt boltjával bizony elfogyaszt pár nejlonzacskót ő is. Ezekben a szinte minden sarkon ott levő boltokban különböző értékesítési metódusok működnek, de mindegyikben a végén a kasszához kell fáradni, ahol a pénztáros szakember plasztikzacsikba pakolja a holmit amit vásároltunk.

Ezeket az ember hazaviszi, majd a 25%-ával kezd valamit, a többit meg felhalmozza (minek?) vagy kibéleli vele a szemetest, tehát kidobja, előbb-utóbb mindenképpen lerakóba kerül a sok zacskó. Irgalmatlan mennyiség fogy belőle, a Foodstuffs szerint évente 270 millió, csak náluk. Ez egy négymilliós országban nem kevés, és ugye emellett ott van a másik nagy cégek összes boltjai, és persze minden más bolt is, a trafikoktól a likőrsztórig.

Környezetbarátságossági okokból, most úgy döntöttek, hogy augusztustól elkezdenek pénzt kérni a nejlonzacskóért, jelesül öt (5) centet/darab. Ettől kezdve elindult a hiszti, a társadalom minden szelete képviselteti magát és véleményét, az utca emberétől a hatóságokig, és mindenki bőszen mondja, hogy ez miért jó, illetve miért nem. A viszonyítási pontként saját magát értelmező Packaging Council se maradt csendben, amely konglomerátum a retailereket és a csomagolást újrafeldolgozókat tömöríti.

Az első és közvetlen hatása az majdan bevezetendő ötcentes zacsiknak, hogy a többi piaci szereplőnek is reagálnia kell, a Warehouse tegnaptól 10 centet számol fel zacskónként, ami tipikus példája a "ha nem tudod megakadályozni, állj az élére" magatartásnak, és civil szervezetek piszkálják a Progressive-et is, hogy legyen kedves ő is pénzt kérni a zacsikért.

A koncepció, hogy a proletár, aki betér a boltba, majd jól nem kér zacsit, hanem 5-10 centet spórolva, előrántja a direkt erre a célra magánál hordott szatyrát, vagy azt nem is kér, hanem a kétheti nagybevásárlást az orrán egyensúlyozza hazáig. Az előzetes számítások és az Ausztráliában már kigyakorolt számok szerint 80-90%-al kevesebb zsák jut majd a vevőkhöz, mert senki nem akar 10 centet fizetni egy kupac zacsiért, amelyet csak addig használ, amíg a bolból a kocsiig, aztán otthon a kocsitól a házig elcipeli benne a cuccát. Az évi félmilliárd darab nejlonzacskó (ez kanadában 9 milliárd évente!) gyártása, szállítása, felhasználása, majd elvermelése bazi sok pénzbe kerül, ráadásul nem is egy környezetbarát anyagról beszélünk, amely képes a leghülyébb környezeti károkat okozni, az eldugított vízelvezető csövektől a megfulladó emlősökig, ráadásul a nyüves zacskók nem süllyednek el a tengerben, viszont képesek tönkretenni azt és a tengeri élővilágot, amelyik zacskó pedig nem egész fajokat pusztít ki őrülten kacagva, azt elhantolják, és százévekig még gubbaszt a földben, sunyin. Ha a környezetvédőket hallgatja az ember, akkor kicsit úgy tűnik, hogy az atomfegyverek, őrült diktátorok és folyami nehézfém szennyezések vidám vasárnapi pikniknek tűnnek csupán, ahhoz képest, hogy a kasszánál plasztik zsákokba rakják a cuccot a közértben. Ugyanakkor bizony sok igazság van ám abban amit mondanak! A március végén megindult GetReal kampány is a fizetős nejlon zacsikért hangoskodik, de számon más civil és nemcivil kezdeményezés hajtja az ötletet. A nagyobb boltok már évek óta árulnak 99 centért, többször felhasználható bevásárlószatyrokat, (mi is ilyet tartunk a kocsiban) amelyek tényleg többször felhasználhatóak, ugyanakkor sokkal több anyag van bennük, mint a kis átlátszó nejlonzacskókban, és ez az anyag 100% polipropilén. Egész egyszerűen nem értem, hogy ennek mi értelme van, mert ha legalább papírból (textilből, gyapotból, farostból, stb.) lenne és 3-5-10 bevásárlás után szétmenne, akkor újra feldolgozható maradna, gyűjthetnénk szelektíven, így viszont majd ki kell dobni, mert az ért ez sem egy örökéletű darab, tehát megy szépen a lerakóba. De már ez is nagy előrelépés lenne, mert ebből nem visz minden vásárlásnál újat haza az ember.

Én tiszta szívemből egyetértek a nejlonzacskók számának csökkentésével, hatalmas mennyiségű szemetet nem kéne már legyártani sem, nemhogy lerakni, minden tiszteletem a Kaikoura District Councilnak, aki éppen nejlonzacskómentes övezetté akar válni, köszönet a Greener Footprintsnek a támogató ötletekért, meg minden. Amúgy is nagyon szimpatikus, hogy nem simán betiltották az egészet, vagy kötelezték a boltokat a betétdíjas zacskók forgalmazására, hanem hagyják a dolgot a maga medrében történni. Textilszatyrot, kartondobozt használók, szevasztok!

Aki akar az vesz magának továbbra is, vagy kimossa és behintőporozza és újrafelhasználja a már meglevőket, (reusable bag, nemde?) vagy csinál, amit akar, szabad a vásár. A kiwikről hajlamos az ember feltételezeni, hogy bizony sok első telepes érkezett a varázslatos skóciából, úgyhogy nem fognak tonnaszám 10 centes zacskókat hazahordani eztán, a szemétvödrökbe viszont visszakerülnek az ingyenes nejlonzsákok helyett az ingyenes reklámkiadványok. Ráadásul mindig ugyanazt a szatyrot használva is pont olyan nehéz a cekker, mintha még 25 nejlonzacskó vágná az ujjunkat.

Ráadásul a csomagolóanyagok újrafelhasználásában rejlenek még lehetőségek, ezeket ugyanis nem csak elásni lehet, meg széthordatni a széllel, a Recyclers of New Zealand nevű szervezet szerint minden háztartásban kéne lennie egy speciális szemetesnek, amelybe a műanyagbevonatú papírtermékeket (hús, sajt csomagolóanyaga általában) dobálhatnák a népek, mert ezeket szénerőműben eltüzelve tisztább égéstermékeket kapnánk, mintha csak a szenet égetnénk magában. Dánia például erőművekben égeti el a szennyezett és nem újrafelhasználható műanyaghulladékát, bár speciális körülmények között.

A csekély számú ellenző igazából nem nagyon talál fogást a pénzért árult nejlonzacskók ellen, a piaci szereplők pedig vagy nem reagának, (mint a Whitcoulls könyvesboltlánc) vagy újrafelhasználható megoldásokra állnak át (mint a Farmers és a Bunnings Warehouse).

Vissza a kezdőlapra